GYÖRKÖNYI (HADINGER) GYÖRGY
EGY ELFELEDETT ZENÉSZ A XX. SZÁZAD 30-AS ÉVEIBÖL
Györkönyi György Hadinger Györgyként zsidó családban született Budapesten. Életét és felmenői györkönyi származását unokahúga, Vince Jánosné sz. Dezső Edda (anyja Hadinger Erzsébet) visszaemlékezéséből ismerjük. Innen idézünk: „Az anyai dédapa, Hadinger Lipót Tolna megyében, Györkönyben volt sokgyerekes mészáros. Minden gyerekét tizennégy éves korában önállósította. Ez azt jelentette, hogy például nagyapám, Hadinger Ede [a zenész apja – B. J.], aki csak négy elemit végzett, tizennégy éves korában kapott egy szarvasmarhát, és avval gyalog elindult Budapestre önálló életet élni, majd ő is mészáros lett. Akkoriban a Garay téri piac még nem ilyen formájában létezett (...), így ő standon árult. Egyre nagyobb tételekben. És húsz-huszonkét éves korára már fióküzletei voltak. (…) Anyámnak egy testvére volt, a Hadinger Gyuri, aki a Szent István Gimnáziumban érettségizett. (…) Amennyire kedvvel, szívvel végezte nagyapám a szakmát, a mészárosságot, Gyuri, aki szintén kitanulta, sose szerette, csak az apja miatt lett mészáros. Kizárólag a zene érdekelte, a zeneszerzés.”
Kezdetben Györkönyi Hadinger Györgyként került be a könnyűzene világába, majd az apai nevét elhagyva Györkönyi Györgyként szerezte műveit. A foxtrott, slowfox, swing-fox és angolkeringő műfajában komponált zenét, dalaihoz pedig többek között a kor ismert muzsikusa Pártos Jenő is írt szöveget. A „Magyar Muzsikaszó” című újság 1933. évi 9. számának 13. oldalán a lap által szervezett balatoni turnéról közöl beszámolót „Fényesen sikerült a Magyar Muzsikaszó balatoni körútja” címmel. Így kezdődik a riport: „Vidám hangulatban indult el a Déli Vasút pályaudvaráról július hó 20-án délben, egy kis művésztársaság. A pályaudvaron hamar felismerte az utazóközönség Komlóssy Emmát. Verbőczy llát és Vajda Károlyt, akik Vas Henrik és Györkönyi Hadinger György társaságában indultak a balatoni fürdőhelyekre, hogy a magyar nótáknak és daloknak a Magyar Muzsikaszó rendezésében újabb barátokat szerezzenek.” (Komlóssy Emma, Verbőczy Ila és Vajda Károly énekesek, Vas Henrik pedig a cikket közlő lap tulajdonosa.) A turné első állomásán, a balatonföldvári kaszinóban az előkelő közönség soraiban többek között Odry Árpád és Zerkovitz Béla is megjelent. A fellépéseken „Györkönyi Hadinger György saját szerzeményeit kísérte és így aratta le a siker babérait.” A 11 napig tartó hakni során a művészek jól éltek, és „jó színben, telt arccal és pénztárcával érkeztek vissza Budapestre”. Ezek voltak a sikeres 30-as évek.
Egy kis ízelítő a kor zenéjéből Györkönyi Györgytől:
Gramofon Online / Odeon Foxtrot sláger egyveleg I.
Később (feltehetően zsidóként, az üldöztetést elkerülendő) Hadingerről Hidasra magyarosította a nevét. A 2. világháború idején azonban, zsidó származása miatt, munkaszolgálatos lett. Sorsáról ezt írja unokahúga: „A nagybátyám, anyám öccse fél év múlva [1945 végén – B. J.) jött haza tetvesen, teljesen lerongyolódva, három év ukrajnai munkaszolgálat után. Mezítláb jött, a cipőjét a partizánok rabolták el. Egy klottnadrágja maradt, abban volt télen a havasokban. Később is, minden reggel, mivel megszokta, az ablakhoz állt, és a tetveket kereste a ruhájában. Vele együtt költöztem később a régi otthonunkba. (…) 1947-ben nősült először, de ettől a feleségétől elvált. A második felesége keresztény nő volt. Piroskának hívták, keramikus volt, gyermekük nem született. Tartottuk velük a kapcsolatot. Valamikor az 1990-es évek vége felé halt meg, az értesítőn keresztény temető volt megjelölve, és Jánossal úgy éreztük, mi nem vehetünk részt egy olyan szertartáson, ahol egy hajdani kóser mészárost nem a hagyománynak megfelelően búcsúztatnak.”
Forrás:
http://www.centropa.org/node/78399
(Ezt az írást Hádinger-Hidasi Márk emlékének szentelem, aki évekkel ezelőtt felhívta a figyelmemet a témára, és megosztotta velem a forrásokat.)
Brunn János 2024. november